Sokszor, sok fórumon elkaszálták már az LMP kezdeményezéseit, amivel igyekezett megakadályozni azt, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokat taglaló törvény mögé bújva az akkugyárakat különböző trükkökkel kivonni a szigorú ellenőrizhetőség hatálya alól és meggyorsítani azok építését. Most azonban fordulat történt.
Itt nincsenek fideszesek és ellenzékiek, mindannyiuk egészsége és egészséges környezete a tét. A részletekről a Telex.hu számolt be.
Egy trükkös törvénymódosítással ellehetetlenítették tavaly az LMP népszavazási kezdeményezését a kiemelt beruházások eltörléséről. Az év elején a párt benyújtotta az újrafogalmazott kérdést, amit a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) vita nélkül, egyhangúlag (12 igen) hitelesített a csütörtöki ülésén.
A most átengedett kérdés így szól: Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvénynek a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat megállapító 42. alcímét?
Az LMP még tavaly nyáron adott be népszavazási kezdeményezést a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló 2006. évi LIII. törvény hatályon kívül helyezéséről. Az NVB először elkaszálta a kérdést, mert szerintük a választók nem értenék, hogy miről szavaznak. A fellebbezés után azonban a Kúria átengedte a kezdeményezést.
Miután a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium törvényjavaslatát az Országgyűlés megszavazta decemberben, majd Novák Katalin is aláírta, az LMP visszaadta a már felvett aláírásgyűjtő íveket a Nemzeti Választási Irodának. Már akkor jelezték, hogy az év elején benyújtja az újrafogalmazott – építészeti törvényre hivatkozó – kérdést. Emellett az Alkotmánybírósághoz fordultak az építészeti törvény kiemelt beruházásokkal kapcsolatos része miatt.
Csárdi Antal, az LMP képviselője január elején úgy fogalmazott: a kormány retteg attól, hogy az állampolgárok véleményt mondjanak a kiemelt beruházások felgyorsításáról, mert tudja, hogy az „a törvénytelenségek törvénye”. Az építészeti törvénybe emelt passzusok megteremtik annak a jogi lehetőségét, hogy a kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített beruházásokra egyedi szabályokat határozzon meg kormányrendeletben, és felgyorsítsa azokat.
Az LMP szerint a kiemelt beruházásokról szóló paragrafusok ellentétesek a helyi önrendelkezés alapjogával, hiszen a törvény alapján a kormány a helyi önkormányzatok megkérdezése nélkül telepíthet például szennyező gyárakat a településekre. Azt várják az Alkotmánybíróságtól, hogy mondja ki az építészeti törvény kifogásolt szakaszának az alkotmányellenességét.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
